Időpont: 2014. június 21. szombat
PROGRAM
I. Blokk
9.00 – 9.20 – MFFLT Közgyűlés
9.20 – 9.30 – Megnyitó beszéd
Kempelen Farkas díj átadása
Előadó neve: Juhász Ágnes MFFLT elnök
9.30 – 9.50 – ELŐADÁS
Előadás címe: A végzett logopédusoktól elvárható kompetenciák egy európai kutatás tükrében
Előadó neve: Lajos Péter
Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYFK Fonetikai- és Logopédiai Tanszék
Összefoglalás:
A logopédia (beszéd és nyelv terápia) világszerte elismert önálló szaktevékenység, amely számos országban törvényi szabályozás alatt működik. Az Európai Unió (EU) bővülésével együtt járt a törvényi szabályozás változása, amely ösztönözni kívánja a határokon átnyúló mobilitást és a képesítések elismerését a tagállamok között. Következésképpen megjelent annak a szükségessége, hogy felmérjék és elemezzék az oktatási programokat az EU-ban és azon kívül is. Ebből a célból egy európai mértékű kutatást terveztek és bonyolítottak le. A kutatás célja, hogy megállapodjanak a logopédiai képzések közös területeiben, figyelembe véve a különbségeket is. A létrejött megállapodás ismertetni kívánja az elfogadott közös mag kompetenciákat, amelyek egyaránt fontosak és kívánatosak, hogy a frissen végzett logopédus biztonságosan és hatékonyan tudja gyakorolni a szakmáját.
A kutatási programban összesen 65 partner vett részt, mind a 27 EU-tagállamból, valamint Liechtensteinből, Norvégiából és az EU – tagjelölt országok közül Izlandról és Törökországból. A résztvevők főleg a felsőoktatási intézményeket képviselték, de akadtak olyanok, akik szakmai szervezetek képviseletében jelentek meg. A vezető partner, a CPLOL végezte a kutatási folyamat koordinálását, a munkába minden európai országból bevont szakértő logopédusokat és egyetemi oktatókat. Magyarországot az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának Fonetikai és Logopédiai Tanszéke képviselte, a hazai kutatásokat dr. habil Lajos Péter tanszékvezető irányította. A résztvevők hat munkacsoportot hoztak létre, amelyet úgy válogattak össze, hogy tagjai minden szakterületet, valamint földrajzi területet egyaránt képviseljenek. A feladatokat összehangolták a logopédiai képzések harmonizációs folyamatának irányvonalaival, majd ezeket elosztották a munkacsoportok között. Minden egyes munkacsoport a munka egy fontos eleméért vállalt felelősséget, amelyet megosztottak a tagok között. Két európai szintű felmérést végeztek, annak érdekében, hogy minél teljesebb áttekintést adjanak a logopédiai képzések különbözőségéről és sokszínűségéről. A kapott eredmények viszonyítási alapul szolgálnak a frissen végzett logopédusoktól elvárható kompetenciákról.
Az előadás bemutatja a hároméves kutatási folyamatot és ennek eredményeként létrehozott közös kompetenciákat.
9.50 – 10.10 – ELŐADÁS
Előadás címe: Kisiskolás gyermekek spontán beszédének jellemzői
Előadó neve: Horváth Viktória
Delegáló intézmény, munkahely: MTA Nyelvtudományi Intézet
Összefoglalás:
Az anyanyelv-elsajátításban meghatározó az első hat életév, ezt követően tipikus fejlődés esetén látványos minőségi változások már nem mennek végbe. A hazai és a külföldi kutatások mindezek miatt a gyermekek első hat életévének nyelvi fejlődését állítják középpontba. Az ezt követő, 7–10 éves kor közötti szakaszról jóval kevesebb adatunk van, noha fontos lenne tudni, hogy a spontán beszéd milyen változásokon megy át az első biológiai sorompó után. Annál is inkább, mivel még tipikus fejlődés esetén is gyakori, hogy kisebb-nagyobb elmaradások jellemzik a kisiskolások nyelvi fejlettségét, az oktatás ugyanakkor az életkorspecifikus folyamatokra épít. Az anyanyelv elsajátítása nem zárul le a hetedik életévvel, gyakorlatilag egész életen át tartó folyamat. Az előadás a kisiskolások spontán beszédének jellemzőit tekinti át a közelmúlt nemzetközi és hazai kutatási eredményeit alapul véve. Az előadás témája a kisiskolás gyermekek magánhangzó-realizációi, beszédük temporális sajátosságai, a beszédtervezési folyamatok életkorspecifikus jellemzői a megakadásjelenségeken keresztül, valamint a szókincs fejlődése.
10.10 – 10.20 – ELŐADÁS
Előadás címe: Kisiskolás gyermekek szájról olvasási készségének vizsgálata
Előadó neve: Szabó Nóra
Delegáló intézmény, munkahely: Kaposvári Egyetem Pedagógia Kar Gyógypedagógiai Tanszék
Összefoglalás:
A ma kisiskolás gyermekek sok tulajdonságban eltérnek az előző generációkhoz képest. Egyre több időt töltenek a számítógép és a televízió előtt, külföldi gyártású filmeket és animációs filmeket néznek, számítógépes játékokat játszanak, ismerőseikkel sok esetben telefonon, sms-ben, chat-en, illetve a közösségi portálokon keresztül kommunikálnak. Összességében elmondható, hogy idejük nagy százalékát töltik infokommunikációs eszközöket használatával.
A szemtől-szemben való kommunikálás, a hazai gyártású filmek háttérbe szorulásának egyik következménye, hogy a gyermekek keveset látnak az artikulációnak megfelelő ajakműködést.
Milyen hatással lehet ez a tény a gyermekek szájról olvasási készségének alakulására? Hipotézisem szerint a kommunikáció új csatornái negatívan hatnak a gyermekek ajakartikulációs működésére, így a mai kisiskolások rosszabb teljesítményt nyújtanak a készség vizsgálata során, mint a korábbi kutatásokban résztvevők.
A hipotézis ellenőrzésére empirikus vizsgálatot végeztünk. Ez összehasonlító vizsgálat, a kutatás alapját legalább öt évvel ezelőtti vizsgálatok adják. Ezeket az eredményeket vetjük össze a jelen kutatásunk eredményeivel. A vizsgálat anyaga és módszere a GMP diagnosztika 7. tesztje volt, amely az ajakműködés percepcióját vizsgálja. A gyermekeknek a vizsgálatvezető szájmozgása alapján kell egy meghatározott szócsoportot felismernie (állatnevek).
A vizsgálatban 8-12 éves gyermekek vettek részt, akiket a korábbi vizsgálatokban szereplő gyermekek életkora és neme alapján válogattunk, gyermekeknek a vizsgálatvezető szájmozgása alapján kell egy meghatározott szócsoportot felismernie (állatnevek).
Az előadásban ismertetjük a kapott eredményeket, valamint annak pedagógiai, logopédia vonatkozásait hangsúlyozzuk.
10.20 – 10.30 – ELŐADÁS
Előadás címe: Auditív észlelési és feldolgozási zavar
Előadó neve: Takács Katalin
Delegáló intézmény, munkahely: EduKid Speciális Hallásdiagnosztikai, Rehabilitációs és Oktató Központ
Összefoglalás:
Az auditív feldolgozási- és észlelési zavar esetén a hallott információt a központiidegrendszer nem kellő hatékonysággal és pontossággal dolgozza fel.
Az elhangzott beszéd feldolgozása nem egyszerű folyamat. Sok helyen sérülhet az információ, amíg eljut az agyközpontig. Az információfeldolgozás folyamatának olyan hiányosságról van szó, melyben a hallásnak speciális szerepe van.
Az auditív feldolgozás zavara (APD) bárhol előállhat a hallás rendszerében, sőt akár több helyen is szimultán, a csigától az agykéregig. Az auditív feldolgozási zavart (APD) komolyan kell venni. Életünkben a jó auditív feldolgozás (AP) nagyon fontos a beszélt nyelv, a fonológiai tudatosság és a fonématudatosság szempontjából, s persze végső soron az írott nyelv, a helyesírás, az olvasás és a szövegértés is elképzelhetetlen nélküle.
Számos kutatást végeztek már az ötvenes évek közepén is – olasz fül-orr-gégészek egy csoportja azt találta ki ,hogy kiszűrnek bizonyos frekvenciákat olasz szavakból, azt vizsgálva,hogy a halántéklebeny tumor hatással van-e a halló rendszer működésére Kimutatták, hogy ezek az orvosilag igazolt halántéklebeny daganattal élő betegek (jóllehet audiogramjaik és szófelismerési pontjaik – amennyiben a vizsgálat csendben zajlott – normálisnak bizonyultak) valamennyien komoly nehézségekkel találták szemben magukat zajos környezetben.
10.30 – 10.40 – ELŐADÁS
Előadás címe: Gyermekkori nyelvi és/vagy beszédzavarok lovasterápiás kezelési lehetőségei
Előadó neve: Gerliczkiné dr. Schéder Veronika
Delegáló intézmény, munkahely: Nyíregyházi Főiskola, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
Összefoglalás:
Tervezett előadásomban gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás szakos lovasterapeutaként, valamint pszicholingvisztikai kutatásokat végző nyelvészként a gyermekkori nyelvi és/vagy beszédzavarok rehabilitációjának egy, talán még kevesek által ismert kiegészítő terápiás lehetőségéről szeretnék ismereteket megosztani.
Célom, hogy bemutassam a lovasterápiás foglalkozások mechanizmusát, módszertanát, illetőleg láttassam a gyermekek testi-lelki-mentális fejlődésére gyakorolt jótékony hatásait – különös tekintettel a kommunikáció különféle zavaraira. Az elméletben elhangzó gondolatokat gyakorlati munkám során szerzett tapasztalataimmal kívánom alátámasztani, különböző esetismertetések formájában.
10.40 – 10.50 – ELŐADÁS
Előadás címe: A Boston Megnevezési Teszt értékelésének nehézségei, megoldási javaslatok
Előadó neve: Molnár-Tóth Alinka
Delegáló intézmény, munkahely: SZTE ÁOK Neurológiai Klinika, Neurorehabilitációs Osztály
Összefoglalás:
A szerzett nyelvi zavarok diagnosztizálásához rendelkezésre álló, a magyar nyelv sajátosságainak megfelelő, standardizált tesztek tárháza igen korlátozott.
Az előadás fő célja, hogy rámutasson egy problémakörre, mely a nyelvi rehabilitáció során a logopédusok által használt, megnevezési képességek vizsgálatára alkalmas teszteljárás, a Boston Megnevezési Teszt használatához kötődik. Mint az a gyakorló szakemberek számára ismeretes, az 1980-as években megalkotott teszteljárás több elemét tekintve ma már pontatlanul mér: úgy tűnik, hogy számos esetben többek között az elemek megrajzolásából vagy a kultúraspecifikus jegyek hiányából adódnak a problémák. További nehézséget jelent a teszt pontszámítási rendszere is, mely tekintetbe vesz többféle segítségnyújtási lehetőséget is, de számos afáziás nyelvi megnyilvánulást nem tud kezelni. Eddigi eredményeink alapján ennek átdolgozásával az értékelés remélhetőleg még pontosabbá tehető a finomabbra hangolt diagnosztikai eljárás, és az erre épülő egyénre szabott terápia érdekében.
10.50 – 11.10 – Kérdésfeltevés; kérdések megbeszélése
11.10 – 11.20 – KÁVÉSZÜNET
II. Blokk
11.20 – 11.30 – ELŐADÁS
Előadás címe: Óvodások szóelőhívási folyamata a spontán beszédben
Előadó neve: Laczkó Mária
Delegáló intézmény, munkahely: Kaposvári Egyetem Pedagógia Kar Gyógypedagógiai Tanszék
Összefoglalás:
Az anyanyelv fejlődésének egy sarkalatos pontja a szókincs fejődése. A szókincs nagysága és a lexikai előhívás folyamata mind a beszédprodukciós mind a beszédpercepciós folyamatokban – ugyan más-más módon – meghatározó jelentőségű. A gyermeknyelvi vizsgálatok már a kezdetektől a lexikai fejlődésre irányulnak annak ellenére, hogy a szó fogalma sem egyértelmű és a vizsgálati metódusok sem. A szókincs fejlődésének vizsgálata az óvodás-, majd a kisiskoláskorban, a felső tagozatban, és az anyanyelv elsajátítás záró periódusában is lényeges szerepet tölt be. A nyelvészeti és a logopédiában használatos vizsgálati módszerek az aktív és a passzív szókincs, valamint az aktivizálható szókincs felmérésére vonatkoznak. Kevés vizsgálati eredményünk van arról, hogy a spontán beszédben hogyan történik a szóaktiválási folyamat, mekkora az aktivizálható szókincs és milyen stratégiák mutatkoznak az aktiválási folyamatban.
Jelen kutatás óvodások szóaktiválási folyamatainak elemzését tűzi ki spontán beszédük elemzése alapján. Hipotézisünk szerint a gyermekek azonos témáról történő beszédében a lexikai válogatás életkorfüggő tendenciái egyértelműen vizsgálhatók. Feltételeztük, hogy az életkorral haladva nemcsak a szavak száma növekszik, bővülnek a szófajok és gazdagodik a morfológia, de a szavak előhívására fordított idő is csökken. Feltételeztük továbbá, hogy mindezek összefüggnek a szófajok előhívása során fellépő hibázásokkal és azok javításával, s rámutatnak az életkori szóelőhívási stratégiákra.
A hipotézis ellenőrzéséhez kutatásunkban 4-6 éves óvodások (50 fő) spontán beszédének azonos témájú részletét elemeztük. Megmértük a részletek időtartamát, elemeztük a szavak mennyiségét, tipizáltuk szófaji megoszlásukat, elemeztük őket morfológiai szempontból, s megmértük a szavak előhívása közbeni szünetek időtartamát. Elemeztük továbbá a javítások típusait és időtartamukat.
Az eredmények igazolták feltevéseinket, hiszen a gyermekek az életkorral haladva nemcsak többféle szófajt és morfológiai szerkezetet produkáltak, de a spontán beszédükben a szóaktiválási folyamatok is egyértelmű különbségeket mutattak az életkor arányában.
Az előadásban e jellegzetes tendenciákat mutatjuk be, rámutatva a szófajok és a morfológia gyakoriságára és változására, s mindezek pedagógiai, logopédiai vonatkozásaira.
11.30 – 11.40 – ELŐADÁS
Előadás címe: Autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyermekek szóelőhívási folyamatai a spontán beszédben
Előadó neve: Krassói Boróka
Delegáló intézmény, munkahely: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Gyógypedagógia Tanszék
Összefoglalás:
Az autizmus az idegrendszer károsodása miatt fellépő összetett viselkedési zavar, tüneteinek egyik területe a kommunikációt, a beszédet érinti. E gyermekek beszéde általában nem kommunikációs célú, szókincsük szegényes, korlátozott nyelvi kóddal rendelkeznek. Jellemezheti őket a monoton, megemelt hangon beszélés, a rövid válaszok vagy az echolália.
Hipotézisünk szerint, az autizmussal diagnosztizált gyermekek spontán beszédének szóelőhívási folyamata és a szótalálási képessége összefüggést mutat. A kutatásban feltételezésünk mennyiségi és minőségi mutatóira keressük a választ. A produkció vizsgálatához kép kiváltotta spontán beszédmintákat rögzítettünk. A gyermekek spontán beszédének szóelőhívási jellegzetességeit a spontán beszéd mondataiban elemeztük. Mondatalkotásukhoz meghatároztuk a KFM értékeket, vizsgáltuk a szavak szófaji megoszlását, a szótalálási működéseket pedig a GMP diagnosztika szótalálási vizsgálata alapján ellenőriztük. A spontán beszédprodukciójuk szóelőhívási folyamatainak és az aktivizálható szókincs összefüggésének vizsgálatához statisztikai próbákat alkalmaztunk.
Az előadásban a kapott eredményeket és a következtetéseket ismertetjük.
11.40 – 11.50 – ELŐADÁS
Előadás címe: Megakadásjelenségek siket és ép hallású beszélők szövegfelolvasásában
Előadó neve: Auszmann Anita – Gyarmathy Dorottya
Delegáló intézmény, munkahely: MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztály
Összefoglalás:
A hangos olvasás, hasonlóan a spontán beszédhez, összetett folyamat; a kétféle beszédmód azonban a tervezés tekintetében eltér egymástól. Míg spontán beszéd során a beszélő előzetes felkészülés nélkül önti nyelvi formába gondolatait, a tervezés és a kivitelezés gyakorlatilag egyszerre zajlik, addig a hangos olvasáskor ilyenfajta tervezésről nem beszélhetünk. A beszédprodukciós folyamat pillanatnyi működési zavarait jelző megakadásjelenségek – amelyek nem tekinthetők olvasástechnikai hibáknak – azonban a felolvasásokban is megjelenhetnek. Habár a siket beszélők oktatása a halláscsökkenésük, és így az auditív visszacsatolás hiánya miatt nagyobb akadályokba ütközik, mint ép halló társaiké, mindannyian képesek a beszéd és az olvasás elsajátítására és ezen keresztül egy írott szöveg meghangosítására. Hipotéziseink szerint a siket beszélők a beszédprodukciós bizonytalanságaik miatt egyrészt gyakrabban és hosszabb (akkor is inkább néma szüneteket) tartanak felolvasásban, mint az ép hallású beszélők, másrészt esetükben a hibatípusú megakadások közül az újraindítások fordulnak elő a leggyakoribbak. Tovább feltételeztük, hogy az ép hallású beszélőknél több megakadástípus adatolható. Kutatásunkban 4 siketek és 4 ép hallású beszélők szövegfelolvasását vetettük össze. Hipotéziseink igazolódtak, az eredmények alapján elmondható, hogy a siket és ép hallású beszélők felolvasásban eltérő megakadásjelenségek produkálnak és ezek javítására más-más stratégiákat alkalmaznak.
11.50 – 12.00 – ELŐADÁS
Előadás címe: Gyermekkori kétoldali cochleáris implantáció – Szülői érvek, vélemények, tapasztalatok
Előadó neve: Szamosközi Alice (Jóri József, Tóth Ferenc, Kiss József Géza, Rovó László)
Delegáló intézmény, munkahely: SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika
Összefoglalás:
A cochlearis implantációt hazánkban az OEP 1997-től finanszírozza. Tizenöt éven keresztül csak ez egyik fül ellátásáról lehetett szó, kivételt képeztek azok a betegek, akik meningitis következtében veszítették el hallásukat és a betegség miatt a belsőfül elzáródására is számítani kellett.
Az egyoldali implantáció oka elsősorban a készülék igen magas ára volt, de a szakemberek – orvosok, gyógypedagógusok – és a közvélemény is nagyon szkeptikus volt a várható eredményeket illetően. A kezdeti időkben külföldi tapasztalatokra támaszkodva kellett kiválasztani azokat a hallássérülteket, akik a legtöbbet profitálhatták a hallás- és beszédfejlődésükben a cochlearis implantátum (CI) használatából. Mára a kedvező eredményeknek köszönhetően széles körben elfogadottá vált a módszer a súlyos fokú, kétoldali, idegi típusú hallássérültek (re)habilitációjára.
Napjainkra, szintén külföldi tapasztalatok alapján, egyre több szülőben merül fel az igény gyermekük kétoldali CI ellátására, amelyre két éve – bár még mindig korlátozott számban –, hazánkban is lehetőség nyílt. Klinikánkon 2014. február 24-ig 24 gyermeken végeztünk kétoldali cochlearis implantációt.
A szülők motivációjáról, indokairól, hogy miért vállalták gyermekük újbóli operációját, pedig a műtéti kockázattól tartottak leginkább, „szülői kérdőív” segítségével kerestük a választ. Arról is szerettünk volna informálódni, hogy az eltelt időszakban a kétoldali készülék viselésével megvalósultak-e elképzeléseik, elvárásaik, illetve, hogy szerintük milyen gondok adód(hat)nak a két készülék viseléséből.
A szülők véleménye rendkívüli jelentőséggel bír, mert az érdekelt szülők „online” kapcsolatban vannak egymással és ezzel jelentősen befolyásolják a kétoldali cochlearis implantáció igényének felkeltését, elterjedését.
12.00 – 12.10 – ELŐADÁS
Előadás címe: „Baranya megyében élő Down-szindrómás fiataloknak az iskola befejezése utáni lehetőségei. A kutatás logopédiai oldalról való megközelítése
Előadó neve: Novák Tímea
Delegáló intézmény, munkahely: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Gyógypedagógia Tanszék
Összefoglalás:
Korábbi kutatásomban a „Baranya megyében élő Down-szindrómás fiataloknak az iskola befejezése utáni lehetőségeit elemeztem. Jelenlegi célom a kutatás logopédiai oldalról történő kibővítése.
Felmértem a Baranya megyében élő Down-szindrómás fiatalok munkába állási törekvéseit, elhelyezkedési lehetőségeit a nyílt munkaerőpiacon, továbbá kutattam a Down-szindrómával élő, iskolarendszerből kikerült felnőttek életét, életmódját, jövőjükre vonatkozó terveiket. Vizsgálódásom másik fele arra fókuszált, hogy a szülők milyen továbblépési lehetőségeket látnak az iskola befejezése után, illetve, hogy gondolkodnak-e gyermekük intézetben vagy lakóotthonban történő elhelyezéséről. A kapott eredmények kapcsán a következő kérdések megválaszolását tűztem ki célul: Van-e logopédiai fejlesztés DS gyermekeknek? Kisegítő iskolákban, vagy magánúton lehetséges-e ez? Eredményes-e és milyen mértékben? Van-e igény logopédiai fejlesztésre? A kérdések megválaszolásához a kutatásban résztvevő Down-szindrómás gyermekek és fiatalok beszédészlelését, értését és beszédprodukcióját mérem fel. Ez a GMP tesztekkel, illetve kép kiváltotta spontán beszéd alapján történik. Az eredmények alapján célom, egy gyakorlati gyűjtemény illetve útmutató (tematika) létrehozása, amely segítséget nyújthat logopédusoknak (DS gyermekek beszédfejlesztéséhez) és szülőknek (home training). Ennek eredménye pedig akár új fejlesztési eljárások kidolgozásának alapjait jelentheti.
A jelen előadás ismerteti a DS gyermekek és fiatalok pályaidentitásáról kialakult képet, továbbá ismertetem a kutatásban részt vevő fiatalok közül két DS fiatal vizsgálati eredményeit. Mivel a logopédiai vizsgálatok kialakítása az előkészítés fázisában áll, az eredmények ugyan nem reprezentatívak, de irányt nyújthatnak a kutatás további fázisaihoz.
12.10 – 12.20 – ELŐADÁS
Előadás címe: Magyar felnőtt hanghasználati karakter
Előadó neve: Kalmár Andrea
Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-PPK Neveléstudományi Doktori Iskola
Összefoglalás:
Az előadás témáját a magyarországi logopédiai ellátás felnőtt korosztályra vonatkozó kiépületlensége ihlette. A téma a 18 éven felüli személyek hanghasználati szokásait elemzi, arra keresve a választ, hogy vajon milyen kritériumokkal írható le egy átlagos magyar (felnőtt) hanghasználati karakter.
Milyen hanghasználati gondokkal küzdünk? Csak használjuk, vagy törődünk is a hangunkkal? Tudunk-e hova fordulni hangképzési zavarunkkal?
Az előadás egy 2012-es kutatás eredményeinek egy részét ismerteti, tükröt tartva a felnőtt logopédiai ellátás fehér foltjai felé.
12.20 – 12.40 – Kérdésfeltevés; kérdések megbeszélése
12.40 – 13.40 – EBÉDSZÜNET
III. Blokk
13.40 – 14.00 – ELŐADÁS
Előadás címe: Új terápiás koncepciók és lehetőségek a kétoldali hangszalagbénulás műtéti kezelésében
Előadó neve: Rovó László
Delegáló intézmény, munkahely: SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika
14.00 – 14.10 – ELŐADÁS
Előadás címe: A hivatásos beszélők rémálma: A pajzsmirigy műtét
Egyedi esettanulmány a hang műtét utáni rehabilitációjának tükrében
Előadó neve: Vecsey Katalin
Delegáló intézmény, munkahely: Bates College Színházi- és Tánc Tanszék USA
Összefoglalás:
A pajzsmirigy egyik, illetve mindkét lebenyének az eltávolítása ma már szinte rutin műtétnek számát. Ennek ellenére gyakran fordulnak elő olyan műtéti következmények, amelyek légzési-, nyelési- és hangszalagzavarokhoz vezetnek. Az ezektől való félelem teljesen jogos minden beteg számára, de a műtéttel járó kockázat veszélye sokkal nagyobb szerepet jelent a hivatásos beszélők körében, ahol már a hangminőséget érintő legkisebb mértékű változás is akár egy hivatás vegét jelentheti.
A jelen tanulmány egy hivatásos beszélő pajzsmirigy-daganat diagnózisát követő műtét utáni rehabilitációjáról számol be egyedi megközelítésből, amely a hang szempontjából a lehetséges legjobb eredményt hozta.
14.10 – 14.30 – ELŐADÁS
Előadás címe: A diszfónia – a hangképzés betegsége; Elmélet és gyakorlat
Előadó neve: Balázs Boglárka
Delegáló intézmény, munkahely: Szent János kórház Fül-Orr-Gége és Szájsebészeti Osztály
Összefoglalás:
A rekedtség napjainkban egyre gyakrabban jellemzi az emberi beszédhangokat. A rekedtség a hang tisztaságának zavara, a hangminőség hallható elváltozása. Létrejöttének számos oka lehet, de a lényeg az, hogy megfelelő kezelés és hangkímélés mellett el kell múljon. Felismerése és diagnózisa rendkívül fontos, mivel számtalan esetben súlyos, az életet veszélyeztető kórképek első megjelenési formája.
A beszédre minden embernek szüksége van, bármilyen környezetben él és dolgozik.
A beszéd gondolataink kifejezésének eszköze. Érthető tehát, hogy a civilizált társadalomban, a szocializáltság magas fokán az interperszonális kapcsolatok beszéd nélkül nem alakulhatnak megfelelően.
A rekedtség kialakulásának okai:
A fiziológiás hangadáshoz a tüdő, a gége, a hangszalagok és a toldalékcső izomzatának együttműködése szükséges az idegrendszer irányításával. Bármely résznek hibás működése átterjed az egész hangképző apparátusra. A három hét után is fennálló rekedt hanghoz egyéb látható és hallható elváltozások is csatlakoznak, ezt a tünetegyüttest már diszfóniának nevezzük.
A diszfónia vizsgálatát a szokásos fül-orr-gégészeti vizsgálaton kívül endoszkópiával, stroboszkópiával, pneumográfiával, glottográfiával, szonagráfiával és akusztikai vizsgálatokkal végezhetjük.
A hangképzési zavarok felosztása
- Organikus zavarok, amikor gégészeti vizsgálattal látható a rekedt hang képzésének hátterében lévő elváltozás
- Funkcionális zavarok, amikor a panaszt a hangképzés helytelen technikája okozza.
- A diszfónia terápiája
- A gégészeti vizsgálat teljes mértékben eldönti a további kezelést.
- A szervi diszfónia gyógyítása orvosi feladat.
- A funkcionális diszfónia gyógyítása tanári feladat és a logopédus tanárok által vezetett hangterápiával történik.
- A fiziológiás hangképzés megtanítása komplex feladat.
- Hanggyakorlatokkal el kell érni a test ellazítását és a helyes légzés használatát.
- Ki kell alakítani a lágy hangindítást, a megfelelő beszédhangmagasság használatát, a helyes hangosítást és a szép beszéddallam kialakítását.
- A hangterápia hosszadalmas, kitartást és türelmet igényel a tanár és a beteg részéről egyaránt.
14.30 – 14.40 – ELŐADÁS
Előadás címe: Első év az Országos Onkológiai Intézet Foniátriai Ambulanciáján – Egy pályakzezdő logopédus hangterápiás tapasztalatai az egészségügyben
Előadó neve: Szabó Pál Tamás
Delegáló intézmény, munkahely: Országos Onkológiai Intézet Foniátriai Ambulancia
Összefoglalás:
Az egészségügyi ellátórendszer számos kihívást rejt magában egy gyógypedagógusnak a munkája során. Az egészségügyi és pedagógiai szakmák közötti átjárás a kompetencia kérdése miatt nehézkes, az egyetemi képzés pedig elsősorban a köznevelés rendszerére készít fel. A logopédia terén további nehézséget jelent az is, hogy a felnőttek ellátásában jelentkezik a legnagyobb hiány. 2012-ben végeztem az ELTE BGGYK logopédia szakirányán. Jelenleg a logopédiai terápia területén, Dr. Mészáros Krisztina foniáter szakorvos szakmai vezetésével, heti három órában segítem az Országos Onkológiai Intézet Foniátriai Ambulanciájának munkáját. Páciensek a klinikai logopédiai terápiában. Az egészségügyben a legkülönbözőbb esetekkel találkozik a gyakorló logopédus, ami a „klasszikus” logopédiai gyakorlaton túl, a komplex rehabilitációs szemléletet is megköveteli. A megközelítés egyik legfontosabb eleme a szakmai konzultáció, hiszen a terápia nem kezdhető meg az orvosi diagnózis felállítása, a terápia irányának meghatározása nélkül.
Egy eset rövid ismertetésén keresztül hívnám fel a figyelmet a komplex szemléletmód fontosságára. 3-4 éve tartó hangpanasszal kereste fel a klinikát egy 21 esztendős férfi, akinek mutálása óta hangja magas, megemelt, rekedt, a hangterhelést pedig nem bírja. A folyadékot a páciens időnként félrenyeli. Az orvosi anamnézis és a foniátriai vizsgálat, nyelési röntgen negatív, nem utal a tünetekre. A vizsgálat alatt megfigyelt jelenség (korához képest gyenge arcszőrzet, nem borotválkozik) endokrinológiai kivizsgálást tett indokolttá: a lelet hypogonadismust, a tesztoszteron alultermelődését mutatta.
Néhány gyakorlati kérdés
A logopédusok jelentős része bizonytalan a hangterápiát illetően. A területhez ugyanis más szemlélet szükséges, mint például a pösze, dadogó, vagy a „disz-jelenségek” terápiájához. A leggyakoribb, általános jelenségeket szeretném előadásomban röviden bemutatni, ami elsősorban a légzés, a megfelelő hangmagasság és a kellően gazdag zönge jelentőségét érinti.
14.40 – 15.00 – Kérdésfeltevés; kérdések megbeszélése
15.00 – 15.10 – KÁVÉSZÜNET
IV. Blokk
15.10 – 15.20 – ELŐADÁS
Előadás címe: A beszédtechnika helye és helyzete nagyvállalati környezetben
Esetismertetés egy vezetőknek tartott beszédtechnika tréningről
Előadó neve: Tihanyi Ágnes
Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYFK
Összefoglalás:
A multinacionális nagyvállalatok többsége kiemelt hangsúlyt fektet a dolgozók képzésén belül, a vezetők fejlesztésére, ugyanakkor az „itt és most” világában gyakran háttérbe szorulnak a hosszabb távú, fejlesztő jellegű tréningek. Ennek ismeretében felmerül a kérdés: van-e helye, és ha igen, milyen formában, a beszéd fejlesztésének nagyvállalati képzések között?
2011 őszén egy nemzetközi nagyvállalat magyarországi székhelyén szerveztünk beszédtechnika tréninget közép- és felsővezetők számára. A tréning két, összesen közel egy éves szakaszból állt, ahol a beszédtechnikai alapoktól indulva érkeztünk meg az előadói eszközökig.
A programra a vezetők személyes érdeklődése nyomán merült fel az igény. A tréningfolyamat mindkét fél számára érvényes szabályait szóbeli szerződésben határoztuk meg. Az első „tanfolyam”, a beszédtechnikai alapok elsajátítását tűzte ki célul. Sikerét mutatja, hogy folytatása, ahol az előadói készségek és képességek kerültek fókuszba, a részvevők kérésére született meg.
Az együttműködés tapasztalata, hogy amint nyílik a hang, nyílik maga a személyiség is. A jól érthető, tiszta beszéd elsajátításán túl a beszédtechnika foglalkozások indirekt módon oldották a vezetők stressztől túlterhelt mindennapjait.
Az előadás ezt a tréningfolyamatot kívánja bemutatni.
15.20 – 15.30 – ELŐADÁS
Előadás címe: Beszédrehabilitációt igénylő felnőttek helyzete Vácott és vonzáskörzetében
Előadó neve: Baharevné Nádudvari Katalin
Delegáló intézmény, munkahely: Jávorszky Ödön Kórház, Vác
Összefoglalás:
- Hogyan kerülnek a felnőttek problémájukkal a kórházba illetve a járóbeteg ambulanciára.
- Fekvőbetegek rehabilitációs lehetőségei az ideggyógyászati-, és a rehabilitációs osztályon.
- Járóbetegek lehetőségei a fenti osztályokhoz tartozó ambulanciákon,
- Utógondozási lehetőségek.
- Javaslataim a probléma csökkentésére.
15.30 – 15.40 – ELŐADÁS
Előadás címe: Pedagógusok hangképzési zavarai I.
Előadó neve: Bajnócziné Szucsák Klára (dr. Zalka Judit, dr. Fent Zoltán, dr. Tamás László)
Delegáló intézmény, munkahely: Semmelweis Egyetem ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika; Vasútegészségügyi KHT Foniátria
Összefoglalás:
A foniátriai szakrendeléseket egyre több, hangképzési problémával küszködő pedagógus keresi fel. A szerzők ebből a csoportból választották ki a vizsgálat részvevőit, összesen 87 általános, középiskolai – illetve egyetemi tanárt.
A szerzők célja megállapítani, hogy miként befolyásolja a tanárok hangminőségét a hangterhelés mértéke, a tanítás körülményei és milyen lehetőségeik vannak a prevencióra, a hangegészség megtartására.
A vizsgálat minden alanya kérdőívet töltött ki, amely két részből állt: a Voice Handicap Indexből, valamint a tanítás körülményeit monitorozó kérdésekből.
A válaszok értékelését követően a kapott eredmények alapján a szerzők hangsúlyozni kívánják a szűrés, a hangterhelésre való felkészítés és a foniátriai gondozás fontosságát.
15.40 – 15.50 – ELŐADÁS
Előadás címe: Pedagógusok hangképzési zavarai II.
Előadó neve: Zalka Judit (Bajnócziné Szucsák Klára)
Delegáló intézmény, munkahely: Semmelweis Egyetem ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika; Vasútegészségügyi KHT Foniátria
Összefoglalás:
A szerzők előadásukban a pedagógusok hanghasználati szokásainak, hangfunkcióinak és a hang karakterisztikáinak felmérése során szerzett tapasztalataikról számolnak be, valamint ismertetik az ebből leszűrt javaslataikat. A vizsgálatokban résztvevő 87 pedagógus adatait az előző előadásukban részletezik. A vizsgált pedagógusok hangfunkcióinak szubjektiv vizsgálata, a laringoszkópiás és médiastroboszkópos vizsgálata, valamint a hang akusztikai analízise során 34 páciensnél találtak objektivizálható hangváltozást, amely érték magasnak tekinthető. Ennek alapján a szerzők javasolják, hogy ajánlatos lenne:
– felsőfokú oktatás megkezdése előtt a foniátriai állapot felmérése
– felsőfokú képzés anyagába a hangképzés, hanghigiéne, retorika beemelése
– pedagógusok hangjának rendszeres ellenőrzése
– ehhez szükséges gondozási hálózat kialakítása.
15.50 – 16.10 – Kérdésfeltevés; kérdések megbeszélése
16.10 – 16.20 – Legjobb 35 év alatti előadó díjazása
A változtatás jogát fenntartjuk!