Időpont: 2014. június 20. péntek
Helyszín: Szeged Klúg Péter Óvoda, Ált. Iskola, Szakiskola és Diákotthon (Bécsi körút 38.)
Térkép: https://mapsengine.google.com/map/edit?mid=zdeUz1Vdhnyk.kPydu0rKZKPw
Üléselnök: Rosta Katalin és Sósné Pintye Mária
LOGOPÉDIAI SZAKOSZTÁLY PROGRAMJA
9.00-9.20 – ELŐADÁS
Előadás címe: Töredékek a szegedi logopédia történetéből
Előadók: Bakai Bernadett és Tóthné Aszalai Anett
Delegáló intézmény:
Tóthné Aszalai Anett – Szegedi Tudományegyetem JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet Szeged aszanett@gmail.com
Bakai Bernadett – Odú Fejlesztő Központ, Szeged dettusbakai@gmail.com
Összefoglaló:
Az előadás a szegedi logopédia történetének főbb mozzanatait kívánja bemutatni az 1900-as évek elejétől az 1980-as évek végéig. Olyan források, levéltári anyagok kerülnek bemutatásra, melyek kevéssé ismertek a magyar logopédiában.
Az előadásban arra keressük a választ, hogy mikorra vezethetők vissza és kiknek a nevéhez köthetők a kezdeti törekvések, milyen kezdeti lépésekből alakult ki a beszédjavító munka, mi volt az intézményi háttér, milyen harcot kellett vívniuk az előfutároknak a térnyerés érdekében, hogyan valósult meg Szeged logopédiai ellátása.
Az összefoglalás emléket állít a szegedi logopédia fejlődése érdekében tevékenykedő szakembereknek, köztük Vekerdi Zsuzsannának, ismertetve korszakalkotó munkájukat.
9.20-9.40 – ELŐADÁS
Előadás címe: Nyelvi zavar újfajta köntösben
Előadó: Gereben Ferencné
Delegáló intézmény: ELTE BGGYK
Összefoglaló:
A téma tárgyalásának aktualitása egyrészt a beszéd,- és nyelvfejlődési zavarok számának növekedése, elhatárolásának differenciáldiagnosztikai bizonytalansága, a logopédiai korai ellátás súlyos hiányosságai, valamit az iskoláskorú népesség körében az ún. verbális tanulási zavarral küzdő tanulók számának gyarapodása. Ez utóbbi csoport tagjai az esetek többségében fejlődéspszichopatológiai szempontból a korai időszak óta fennálló atipikus fejlődés sajátosságait mutatják, tüneti jellemzőik alapján egyrészt a „sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos” kategóriába sorolódnak, másrészt az ún. „kevert specifikus fejlődési zavar” minősítés alapján az előbbiekkel megegyező tüneti kép hordozói kutatási tapasztalatok ismeretében. Rehabilitációjuk szempontjából nem elhanyagolható kérdés, hogy állapotfeltárásuk milyen módszerekkel és szemléleti bázison történik, hogy milyen életkortól, milyen előképzettségű szakembertől és az ellátórendszer mely színterén kapnak hatékony segítséget, ill. kapnak-e egyáltalán?
9.40-10.00 – ELŐADÁS
Előadás címe: Logopédia a sötétben I.
Előadók: Gőblyös Erika, Pál Zsuzsanna
Delegáló intézmény: Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona
Összefoglalás:
A Vakok Általános Iskolájában súlyos fokban látássérült gyermekek ellátásának egyik terápiás egységét képezi a logopédiai tevékenység. Az óvodai és az iskolai területen működő munkaközösségünk célja és feladata az előforduló beszédhibák felismerése, diagnosztizálása és kezelése feltáró vizsgálatok, szűrőeljárások, közismert fejlesztési lépések segítségével. Intézményünk felépítéséből és a társuló sérülések sokrétűségéből adódóan azonban nagy az életkori és beszédállapotbeli különbség. A beszédhibatípusok intézményi megoszlása erőteljes eltolódást mutat a megkésett és az akadályozott beszédfejlődés irányába. A gyermekek fejlesztésében a vizuális percepció különböző fokú sérülése az alternatív, esetenként az augmentatív kommunikációs technikák alkalmazása felé vezet minket. Munkánkban emiatt a hagyományos és a speciális tiflopedagógiai illetve egyéb pedagógiai,pszichológiai beszédfejlesztésben alkalmazott eszközök és módszerek egyéniesített, adaptált ötvözése, a terápiák közötti átfedés is szükségessé vált.
Az előadás keretében elhangzik:
- az elméleti oldal: általánosságban a látássérült gyermek beszédfejlődése, nyelvi fejlettségének vizsgálati lehetőségei. Bővebben kifejtve
- a gyakorlati oldal: az intézményünkben konkrétan használható speciális, logopédiai szűrések, vizsgálatok, elsősorban az innovatív jellegű terápiák, kiegészítő kezelések, az előforduló problémák, és ezek lehetségesmegoldásai.
10.00-10.20 – ELŐADÁS
Előadás címe: Angol nyelvű óvoda után magyar nyelvű általános iskola. Esettanulmány.
Előadók: Imre Angéla, Newel Laura, Turányi Zsófia
Delegáló intézmény:
Imre Angéla – ELTE Fonetikai Tanszék
Newell, Laura – USA
Turányi Zsófia – Új Budai Alma Mater Általános Iskola AMI és Óvoda
Összefoglaló:
Az utóbbi időkben az igen korai és korai idegen nyelvi (FL) programoknak egyre nagyobb jelentősége lett a szülők körében az óvoda- és iskolaválasztás versenyében.
Előadásunk egy kis léptékű empirikus kutatás eredményeit mutatja be, ahol olyan első osztályos diákok nyelvi fejlődését vizsgáltuk, akik általános iskolai tanulmányaikat megelőzően óvodás napjaikat angol nyelvű óvodában töltötték. A vizsgálat célja, hogy feltárja, vajon az anyanyelvi beszédészlelést mennyiben befolyásolja a fiatalkori (3-6 éves kor) idegen nyelv tanulása, valamint milyen hatással lesz ez később az írott nyelv elsajátítására.
Vizsgálatunkat egy budapesti általános iskolában végeztük. A diákok az angolt idegen nyelvként (EFL) tanulják integrált osztályokban , ahol a tanárok különös figyelmet fordítanak a tanulók egyéni igényeire. Az általunk vizsgált első osztályban 8 gyerek érkezett az angol nyelvű óvodából. A felmérés során felvettük a GMP percepciós teszt magyar és angol változatát, valamint az angol nyelvű PLS-4 (Preschool Language Scale , 4. kiadás) tesztet, ami a gyermekek angol nyelven történő megértését és kifejezőkészségét vizsgálja. Ez utóbbi teszt eredményei alapján értékelhetjük a nyelvi képességek területén az integratív nyelvi készségeket, az írott nyelv elsajátításához szükséges készségeket, a szemantikát , morfológiát és szintaxist.
10.20-10.40 – ELŐADÁS
Előadás címe: Gyermekkori nyelvi és/vagy beszédzavarok lovasterápiás kezelési lehetőségei
Előadó: Gerliczkiné Schéder Veronika
Delegáló intézmény: Nyíregyházi Főiskola, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet gerliczkine@nyf.hu
Összefoglalás:
Célom, hogy bemutassam a lovasterápiás foglalkozások mechanizmusát, módszertanát, illetőleg láttassam a gyermekek testi-lelki-mentális fejlődésére gyakorolt jótékony hatásait – különös tekintettel a kommunikáció különféle zavaraira. Az elméletben elhangzó gondolatokat gyakorlati munkám során szerzett tapasztalataimmal kívánom alátámasztani, különböző esetismertetések formájában. A lovasterápia a ló, a lovaglás és a lóval való foglalkozások hatásait felhasználó komplex eljárás, amelynek mozgásfejlesztő, gyógypedagógiai és pszichológiai vonatkozásai vannak (Bozori 2002). Neurológiai alapja az a bizonyított tény, mely szerint a ló lépésjármódja a rajta ülő páciens medencéjére áttevődve olyan impulzusokat közvetít, amelyek a gerincoszlopon hullámszerűen végighaladva eljutnak a nyakszirtig, ingerlik az agykérgi központokat (a nyelvi és beszédhálózatban részt vevőket is), és pontosan olyan érzést keltenek, mintha a lovon ülő ember a saját két lábán járna (Katona 2006). Előadásomban olyan gyermekekkel végzett lovasterápiás foglalkozások hozadékairól, sikereiről és nehézségeiről szeretnék beszámolni, akiknek nyelvi és/vagy beszédproblémája feltételezhetően pszichés összefüggésekkel hozható kapcsolatba.
10.40-11.00 – Hozzászólás, vita
11.00-11.20 – Kávészünet
Üléselnökök: Fehérné Kovács Zsuzsa és Gereben Ferencné
11.20 – 11.40 – ELŐADÁS
Előadás címe: A diszlexia mint a nyelvi fejlődés egyfajta zavara: elméleti modellek, kutatási eredmények, gyakorlati következmények
Előadó: Kas Bence
Delegáló intézmény: ELTE BGGYK Fonetikai és Logopédiai Tanszék, MTA Nyelvtudományi Intézet
Összefoglalás:
Az előadás a specifikus nyelvfejlődési zavarok és az írott nyelvi zavarok differenciáldiagnosztikájába nyújt bepillantást a hazai és a külföldi kutatási eredmények tükrében. Homlokterébe állítva azok terápiás konzekvenciáit, mely a különböző nyelvi szintek kezelésén alapszik.
11.40-12.00 – ELŐADÁS
Előadás címe: A 3DM-H számítógépes diszlexiateszt bemutatása
Előadó: Tóth Dénes
Delegáló intézmény: MTA, TTK Agyi Képalkotó Központ
12.00-12.20 – ELŐADÁS
Előadás címe: Reedukáció vagy terápia? Az írott nyelvi zavar vizsgálatától a terápiás terv felállításáig
Előadó: Sósné Pintye Mária
Delegáló intézmény: ELTE BGGYK Fonetikai és Logopédiai Tanszék
Összefoglalás:
A logopédiában az ezredfordulóig uralkodó reedukációs szemlélet áttekintése a modern vizsgálati eljárások adta diagnosztikai lehetőségek fényében. Az előadás fő kérdése: Hogyan módosítják a logopédus fejlesztési tervét az olvasási képesség vizsgálatára és a mögötte álló kognitív-nyelvi készségek vizsgálatára vonatkozó diagnosztikai eredmények? Milyen terápiás szempontú modellek nyújtanak segítséget a kezelési terv megalkotásában?
12.20-12.40 – Hozzászólások, vita
12.40-13.20 – Ebédszünet
Üléselnök: Fábián Zsuzsanna és Gárdonyiné Kocsi Ilona
13.20-13.40 – ELŐADÁS
Előadás címe: Agytörzsi eredetű beszédzavar diagnosztikájának és terápiájának lehetőségei egy eset tükrében
Előadó: Ferter Cintia
Delegáló intézmény: SZTE-JGYPK Gyógypedagógia (BA végzős hallgató)
Összefoglalás:
Az utóbbi években a stroke, avagy szélütés a fejlett országok második leggyakoribb halálokává vált, s megjelenése az egyre fiatalabb korosztály felé tolódik. Szakdolgozatomban egy agytörzsi infarktuson átesett fiatalember esetét mutattam be, aki az agyi történés következtében beszédképtelenné vált, dizarthria alakult ki nála. Hazánkban egységes, részletesen kidolgozott terápiás javaslat nem létezik a dizarthriás személyek számára, így a fiatalember vizsgálatát és diagnózisának felállítását követően kidolgoztam egy számára optimális, a beszédzavar típusát, súlyosságát, s a megjelenő tüneteket figyelembe vevő terápiás eljárást. Az eljárás felépítését, valamint az elért eredményeket bemutatom előadásomban.
13.40-14.00 – ELŐADÁS
Előadás címe: A Szociokulturális tényezők, mint védőfaktorok, vagy nehezítő tényezők az olvasástanulás hátterében
Előadó: Csányi-Csecsődi Nikoletta
Delegáló intézmény: ELTE BGGYK (BA végzős hallgató); Benedek Elek EGYMI Budapest, XIV. kerület
Összefoglalás:
Az előadás egy, az elsős gyermekek szociokulturális hátterét felmérő vizsgálat eredményeit adja közre. Fő kérdése, hogy a már többször bizonyított anyai iskolai végzettség mellett milyen más környezeti faktorok lehetnek hatással az olvasási teljesítmény sikerességére az első osztályos gyermekeknél? Többek között a szabadidő eltöltés, az esti mesélés, a családtagok olvasási szokásai is felmerülnek mint befolyásoló tényezők.
14.00-14.20 – ELŐADÁS
Előadás címe: A SZÓL-E? szűrés tapasztalatai és terápiás konzekvenciái a XI. kerületben
Előadó: Désfalvi Ildikó
Delegáló intézmény: ELTE BGGYK (MA végzős hallgató); Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. kerületi tagintézménye
Összefoglalás:
Az előadás mögött álló kutatás a kerület 1600 nagyóvodás korú gyermekének SZÓL-E? szűrés-eredményeit dolgozza fel. Összehasonlítja ezeket az eredeti SZÓL-e? mintával. Ennél továbblépve bemutatja három vizsgálati csoport kapcsán, hogy milyen változás mutatkozott a kiszűrt, megvizsgált és kezelt gyermekek olvasáskészültségében egy tanév fejlesztőmunkája hatására.
14.20-14.40 – ELŐADÁS
Előadás címe: Fonológiai tudatosság fejlesztésének lehetőségei az olvasástanulás időszakában
Előadó: Varga Orsolya
Delegáló intézmény: ELTE BGGYK (BA végzős hallgató)
Összefoglalás:
Az előadás egy, az első osztályban kísérletileg bevezetett fonológiai tudatosságfejlesztő program eredményeit ismerteti összehasonlítva azt egy általános tanterv szerint tanuló osztály olvasási teljesítményeivel. A fejlesztés mind a tágabb, mint a szűkebb fonológiai tudatosság területén konzekvens, az analízis és szintézis és a manipuláció területén végzett feladatokat tartalmaz, igazodva a gyermekek fejlődéséhez.
14.40-15.00 – Hozzászólások, vita
15.00-15.20 – Kávészünet
15.20-16.20 – Műhelymunka
Előadás címe: A NILD Tanulási Terápia kognitív nyelvi technikái és azok alkalmazása az írott nyelvi problémák kezelésében
Előadó: Jordanidisz Ágnes
Delegáló intézmény: ELTE BTK Gyermeknyelvi Kutatócsoport; NILD közép- és kelet-európai régió képviselő, a NILD Hungary Egyesület elnöke
A NILD (National Institute for Learning Development – Norfolk, USA) szakmai meggyőződése, hogy mindenki képes a tanulásra, hogy az emberi agy minden korban és fejlődési szakaszban nyitott a változtatásra. Ezért a gyenge és nem teljesen érett kognitív rendszerek számára célzott tanulási terápiát, fejlesztést dolgozott ki. A NILD Tanulási Terápia® során a terapeuta 26 technika közül választja ki a fejlesztés legmegfelelőbb eszközeit. A technikák kiválasztása és azok egyénre igazítása a probléma jellegétől függ. Minden esetben nagy jelentőséget tulajdonítunk a belső beszéd szabályozó funkciójának erősítésére, mivel a beszéd juttatja teljességre a megfogalmazódó gondolatot, valamint magatartásunkat az önvezérelt belső beszédünkkel tudjuk irányítani (Vigotszkij). A nyelvi tudatosság és az önszabályozó belső beszéd fejlesztése nem csupán az anyanyelvi diszfunkciók, de egyéb tanulási problémák esetében is hatékony segítséget jelent. A workshop során azokkal a kognitív nyelvi technikákkal ismerkednek meg a résztvevők, amelyek elősegítik a nyelvi eszköztár tudatos használatát és az absztrakt nyelvi gondolkozás fejlődését. Továbbá megtapasztalhatják, hogy a NILD terápia hogyan segíti a belső beszéd hatékony alkalmazását.