Hirschberg Jenő:
50 éve alakult meg a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság
A Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság (MFFLT) 1964-ben alakult, kezdetben mint a Magyar Fül-, orr-, gégeorvosok Egyesületének (akkori nevén: a Fül-orr-gége Szakcsoportnak) Szekciója. 1966-ban lett önálló társaság. A MFFLT az 1933-ban létesült Fonetikai Társaság jogutódja.
Ez utóbbi alakulása után egy évvel, 1934-ben Budapesten rendezte a Nemzetközi Logopédiai és Foniátriai Társaság (IALP) 6. Világkongresszusát, de a II. világháború hosszú időre visszavetetette ígéretesen induló tevékenységét. A MFFLT célja a beszéddel és a kommunikációs zavarokkal (a hangképzés zavaraival, a beszédhibákkal, a nyelvi rendelleneségekkel) foglalkozó kutatások összehangolása és a beszédzavarok eredményes kezelésének elősegítése. Újabban a gyermekkori hallászavarok és a száj-garati nyelési problémák vizsgálata és kezelése is a társaság hatáskörébe került. Ez a sokrétű célkitűzés csak számos orvosi szakma (foniátria, fül-orr-gégészet, audiológia, ideggyógyászat, gyermekgyógyászat, genetika, fogászat, radiológia) és nem orvosi diszciplina (gyógypedagógia-logopédia, nyelvészet-fonetika, akusztika, énekpedagógia, informatika, pszichológia stb.) képviselőinek szoros együttműködésével valósítható meg sikeresen.
Ezt az együttműködési törekvést már az alakuló ülés 26 részvevőjének döntése is tükrözte. Az akkor megválasztott első vezetőség tagja között a beszédkutatás legkülönbözőbb ágaival foglalkozó, nemzetközi hírűű szakemberek voltak találhatók, így: Bárczi Gusztáv orvos – gyógypedagógus, Fónagy Iván nyelvész – fonetikus, Frint Tibor fül-orr-gégész – foniáter, Götze Árpád audiológus, Kanizsai Dezső gyógypedagógus – pszichológus, Kovács Emőke logopédus, Magyari Endre mérnők, a magyar rádiózás úttörője, Molnár Imre ének és zenepedagógus, Szabó László logopédus, Tarnóczy Tamás akusztikus, Vértes O. András nyelvész – logopédus. A társaság elnökévé Réthi Aurél gégész professzort, főtitkárává Hirschberg Jenő fül-orr-gégész – foniátert választották. Az első vezetőség összetétele egyértelműen tükrözte a beszédkutatás interdiszciplinaritását. Réthi Aurélt – visszavonulása után – Frint Tibor, Vértes O. András, Hirschberg Jenő, majd Pataki László követte az elnöki székben. Hirschberg Jenőt 1995-ben a Társaság örökös tiszteletbeli elnökévé választották. A MFFLT jelenlegi taglétszáma 400 fő. Tagjai között 7 foniáter kandidátus van, 1 foniáter a MTA doktora. A Társaság minden évben rendez kongresszust. Számos kiemelkedő, nemzetközi részvételű rendezvénye közül Különösen jelentősek voltak az alábbiak: Semmelweis Ünnepi Hét (Budapest, 1968), Speeh Symposium (Szeged 1971), az Európai Foniáterek Uniójának – UEP – 8. Kongresszusa (Kőszeg 1979), Gyermek-fül-orr-gégészeti Világkongresszus Foniátriai Szekcióval (Eger 1986), International Cleft Palate Symposium (Budapest 1989), International Congress on Infant Cry Research (Visegrás 1995), 20th UEP Congress (Budapest 1997), International Conference on the Complex Care of Children with Cleft Lip/Palate and/or Velopharyngeal Indufficiency (Visegrád 1997).
A Társaság eddig 21 nemzetközileg elismert és hazánkkal jó kapcsolatokat ápoló külföldi tudóst választott tiszteletbeli tagjává. Hazai szakembereknek az 1967-ben alapított Kempelen Farkas érmet adományozza, kiemelkedő munkásságuk elismeréseként, eddig 30-an részesültek e kitüntetésben. A MFFLT 1967 óta az IALP és megalakulása (1971) óta az UEP tagja, utóbbi elnökeként rendezte Hirschberg Jenő a kőszegi kongresszust. E két nemzetközi egyesületen kívül hazai szakemberek – tisztségviselőként – a Nemzetközi Fonokirurgiai Társaság (IAP), az Európai Gyermek-fül-orr-gégész Egyesület és a Fül-orr-gégész Világszövetség (IFOS) vezetőségében, bizottságaiban is képviselik Magyarországot, egyesek külföldi társaságok tiszteletbeli tagjai, nemzetközi folyóiratok editorai, és mind felkért előadók, moderátorok, referensek számos nemzetközi kongresszusok képviselték a hazai társaságot. A Társaság kezdeményezésére 1978-ban az Egészségügyi Minisztérium a foniátriát önálló szaknak ismerte el, amelyből fül-orr-gégészeti alapképzés után szakvizsgát lehet tenni.
A felkészülés alapját a Frint-Surján szerkesztésében megjelent szakkönyv képezi. Egyre nívósabb folyóirattá válik a Társaság sajtóorgánuma, a Pataki László szerkesztésében évente háromszor megjelenő Beszédgyógyítás című folyóirat. A Társaság tagjai több, – idegen nyelven is publikált – könyvet, könyvrészletet, tudományos értekezést, cikket írtak, illetve szerkesztettek, számos, nagy sikerű rendezvényük Proceedings-ét is publikálták. A hazai foniátriai/logopédiai és nyelvészeti-fonetikai munkásság, a beszédkutatás és beszédorvoslás főbb témái – többek között – a következők voltak az elmúlt három évtizedben: a gyermek beszédének fejlődése, dadogása, dyslexia, gyermekkori hallászavarok, a csecsemősírás akusztikai elemzése, rekedtség-dysphonia, gégeexstirpáltak hangképzése, oropharyngealis nyelési zavarok, szájpad-elégtelenség, szájpadhasadékosok komplex kezelése, a határon túli magyar nyelv és beszédzavarok, valamint azok kezelésének lehetőségei, fonetikai kutatások gyakorlati alkalmazása a hangképzési, beszéd- és hallászavarok kezelésében. A széleskörű tudományos munka, a nemzetközi elismertség, a hazai tudományos közéletben való szereplés jól dokumentálja, hogy a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság jelentős szerepet tölt be a napjainkban mind fontossabbá való emberi kommunikáció kutatásában és a kommunikációs zavarok megelőzésében és gyógyításában.
(Írta: Dr. Hirschberg Jenő)
Az összefoglalót a szerző nem tekinti véglegesnek. A Társaság nyelvész és logopédus tagjainak, szakterületüket érintő kiegészítései alapján készítjük el a végleges változatot.