Alapszabály

Letöltés

Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság

Alapszabálya

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§.

/1/ A Társaság

neve: MAGYAR FONETIKAI, FONIÁTRIAI ÉS LOGOPÉDIAI TÁRSASÁG

rövidített neve: MFFLT

székhelye: 1029 Budapest, Kisfaludy utca 7. 1

működési területe: Magyarország

Nyilvántartási száma: 01-02-0000631

2.§.

/1/ MAGYAR FONETIKAI, FONIÁTRIAI ÉS LOGOPÉDIAI TÁRSASÁG

tagja a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének.

/2/ A Társaság jogi személy.

II.

A TÁRSASÁG CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

3.§.

/1/ A Társaság célja: a magyar fonetika, foniátria és logopédia fejlesztése, a tagok tudományos ismereteinek bővítése és orvosetikai nevelése. A Társaság feladata, hogy a tudományág szemléletét és módszertanát terjessze, a tudományág hazai és külföldi eredményeit ismertesse, elősegítse a tudomány eredményeinek gyakorlati felhasználását, szakmai folyóiratok szerkesztésével elősegítse a magyar kutatási eredmények minél szélesebb körű megismertetését belföldön és külföldön egyaránt.

/2/ A Társaságnak szekciói és területi szervei is lehetnek, ezek célja a szaktudományok fejlesztése a Társaság felügyelete és irányítása alatt.

4.§.

A Társaság céljai elérése érdekében tudományos, kutatási, ismeretterjesztési, kulturális közhasznú tevékenységet végez, s nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

Ezen tevékenységek keretében, illetve ezeken túlmenően a Társaság:

• rendszeresen előadásokat, referáló és vitaüléseket, ankétokat, symposiumokat, vándorgyűléseket, nagygyűléseket, nemzetközi konferenciákat és kongresszusokat rendez;
• szakfolyóiratot adhat ki, javaslataival és bírálataival segíti az orvostudományi könyvkiadást;
• figyelemmel kíséri a szakterületét érintő oktatási kérdéseket, javaslatokkal és bírálatokkal segíti azok megoldását;
• szakterületét érintő kérdésekben megkeresésre véleményt nyilvánít, illetőleg javaslataival segíti az állami és társadalmi szervek munkáját, azokkal rendszeres kapcsolatot tart fenn;
• feladatai megoldása érdekében pályázatokat hirdethet, jutalmakat tűzhet ki, emlékérmeket és díjakat alapíthat;
• tudományos kiállításokat rendezhet;
• szükség szerint bevonja társadalmi munkájába mindazokat a szakembereket, akik felkészültségüknél fogva a Társaság célkitűzései megvalósítását elő tudják mozdítani;
• a Társaság célul tűzi ki a fonetikával foglalkozó számos munkaterület (laryngologia, foniátria, audiologia, logopédia, linguistica, acustica, zenepedagógia stb.) közötti célszerű együttműködés kialakítását, e határterületi szakmák kölcsönös tájékoztatásának biztosítását, a rendelkezésre álló műszerek gazdaságos kihasználásának elősegítését, a magyar fonetikai hagyományok ápolását;
• vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
• gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja;
• közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt;
• befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

TÁRSASÁG TAGJAI

5.§.

/1/ A Társaság tagjai lehethetnek:

• rendes tagok,
• ifjúsági tagok,
• tiszteletbeli tagok,
• pártoló tagok.

/2/ Rendes tag lehet a Társaság tudományágának az az egyetemet vagy főiskolát végzett műveleje, vagy gyakorlati alkalmazója, feltéve, hogy

• belépési szándékát írásban bejelenti,
• nyilatkozik arról, hogy magára nézve kötelezőnek elfogadja a Társaság Alapszabályát, Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Társaság közgyűlése által elfogadott anyagi, szakmai és erkölcsi feltételeket, és
• belépés iránti kérelmét a Társaság Elnöksége elfogadja.

. A rendes tagnak a Társaság tagjai sorába történő felvételéről az Elnökség dönt. A rendes tag tagsági díjat fizet. Ahol az Alapszabály másként nem rendelkezik, tagon a rendes tagot kell érteni.

/3/ Ifjúsági tag lehet az a szakmában tanuló főiskolai hallgató, akit legalább kettő rendes tag ajánl a társasági tagságra. Az ifjúsági tagnak a Társaság soraiban történő felvételéről az Elnökség dönt. Az ifjúsági tag tagsági díjat nem fizet (2019. évtől).

/4/ Tiszteletbeli tag lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, aki a Társaság tudományágának valamelyikében kiemelkedő értékű munkásságot fejt ki és kiemelkedő eredményeket ért el. A tiszteletbeli tag tagsági díjat nem fizet.

Tiszteletbeli tagságra a Társaság minden rendes tagja tehet írásbeli, megindokolt javaslatot hat hónappal a közgyűlést megelőzően. A jelölésről ezek alapján dönt az Elnökség. A tiszteletbeli tagot a jelöltek közül a Közgyűlés választja. Külföldi állampolgárok ajánlásához a Társaság felügyeleti szervének hozzájárulása szükséges. A Társaság – tekintélyének növelése érdekében – helyesnek tartja több külföldi kiváló fonetikus, foniáter és logopédus tiszteletbeli taggá választását.

/5/ Pártoló tagok olyan jogi és természetes személyek, akik a fonetika, illetve foniátria és logopédia hazánkban való előbbrevitele céljából csatlakozni kívánnak, vagy bármi módon támogatják a Társaságot. A pártoló tagnak a Társaság soraiban történő felvételéről az Elnökség dönt. A pártoló tag pártoló/támogató díjat fizet.

6.§.

/1/ A Társaság tagjai jogaikat személyesen gyakorolják. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetőek.

/2/ A Társaság rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

/3/ A rendes tagok jogai:

A Társaság rendes tagjának jogában áll képviselője útján:

• a Társaság közgyűlésén részt venni, szavazati jogot gyakorolni;
• a Társaság testületeibe tisztségviselőket választani, és megválasztása esetén ilyen tisztséget betölteni;
• Közgyűlés és elnökségi ülés összehívására, illetve napirendjére javaslatot tenni;
• a Közgyűlést és a Társaság Elnökségét javaslatokkal, kezdeményezésekkel megkeresni;
• a társasági ülésekre előterjesztett javaslatok megvitatásában, a határozatok és ajánlások meghozatalában szavazati joggal részt venni;
• a tisztségviselők funkcióból való visszahívását kezdeményezni;
• a Társaság szolgáltatásait igénybe venni;
• a Társasági tagságát a vállalkozás fejléces ügyiratain feltüntetni.

/4/ A Társaság rendes tagjának kötelezettségei:

• a Társaság célját támogatni és munkájában részt venni;
• a Társaság Alapszabályát és a Társasági ülések határozatait betartani, ajánlásait figyelembe venni;
• a Társaság munkájához szükséges – az üzleti titkot nem sértő – információkat rendelkezésre bocsátani;
• gazdálkodói munkájában a Társaság többi tagjának érdekét szem előtt tartva az együttműködést erősíteni;
• az etikai normákat betartani;
• tagdíjat befizetni.

/5/ Az ifjúsági tagok a Társaság szerveinek ülésén csak tanácskozási joggal vehetnek részt, érdemi döntést nem hozhatnak, vezető tisztségviselővé választhatóak.

Az ifjúsági tagok kötelezettségei:

• az Alapszabály és a közgyűlési határozatok rendelkezéseinek betartása;
• nem veszélyeztethetik a Társaság céljának megvalósulását és a Társaság tevékenységét;
• a tagdíj befizetése.

/6/ A pártoló és a tiszteletbeli tagok a Társaság szerveinek ülésén csak tanácskozási joggal vehetnek részt, érdemi döntést nem hozhatnak, vezető tisztségviselővé nem választhatóak.

A pártoló és a tiszteletbeli tagok kötelezettségei:

• az Alapszabály és a közgyűlési határozatok rendelkezéseinek betartása;
• nem veszélyeztethetik a Társaság céljának megvalósulását és a Társaság tevékenységét;
• pártoló tag esetén a pártoló/támogató díj befizetése.

7.§.

/1/ Tagsági jogviszony keletkezése

• A tagok belépése a Társaságba önkéntesen történik.

1.2. Tagsági viszony úgy is létrejöhet, hogy egy másik egyesület a Társaságba beolvad: ebben az esetben a befogadott egyesület tagjai automatikusan a Társaság tagjává válnak. A beolvadó egyesületnek a beolvadásról szóló határozatában is nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja a Társaság Alapszabályát, Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Társaság Közgyűlése által elfogadott anyagi, szakmai és erkölcsi feltételeket, továbbá arról, hogy tagjai kötelezettséget vállalnak a tagdíj megfizetésére.

/2/ A tagsági jogviszony megszűnése

• kilépéssel,
• kizárással.

2.1. Kilépés

A tagsági jogviszony kilépéssel megszüntethető. A kilépési szándékot legalább három hónappal korábban írásban kell bejelenteni, megjelölve benne a kilépés időpontját.

2.2. Kizárás

A Közgyűlés az Elnökség vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére kizárhatja azt a tagot, aki

• a jelen Alapszabályban meghatározott fizetési kötelezettségeinek írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget legalább 2 évig; vagy
• nem felel meg a tagfelvételhez szükséges és a Társaság tagjaitól elvárható szakmai és etikai követelményeknek; illetve
• a Társaságban való további részvétele a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértené.

2.3. A kizárás kérdésében a Közgyűlés a leadott érvényes szavazatok kétharmados többségével dönt.

2.4. A kizárási eljárás megindításáról és annak okáról az érintett tagot igazolható módon értesíteni kell. Igazolható módnak tekintik a Felek a postai, ajánlott küldeményként, személyes kézbesítéssel vagy futár útján vagy a tagnak e-mailen megküldött értesítést. A kizárási határozat meghozatala előtt az érintett tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kizárási határozat meghozatala előtt a védekezését akár írásban, akár szóban előadhassa. A kizárási határozatnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, valamint a jogorvoslatról való tájékoztatást. A kizárási határozatot igazolható módon kézbesíteni kell az érintett tagnak (postai, ajánlott küldeményként vagy személyes kézbesítéssel vagy futár útján vagy pedig e-mail-en). E-mail esetében meg kell győződni arról, hogy a küldemény megérkezett.

2.5. Az érintett tag a kizárás kérdésében nem szavazhat.

2.6. A kizárási határozatot a tag – annak közlésétől számított 30 napos, jogvesztő határidőn belül – a Fővárosi Törvényszék előtt támadhatja meg. A perindítás a kizárásra halasztó hatállyal nem bír.

/3/ A tagság megszűnése esetén a kilépő vagy kizárt tag a Társasággal szemben a már befizetett egyszeri belépési díjra és tagsági díjakra vonatkozóan anyagi követeléseket nem támaszthat.

4. A tagsági jogviszony folytatása

Ha a Társaság tagja más szervezetbe beolvad, azzal összeolvad, a jogutód írásos bejelentése és annak a Társaság Elnöksége általi tudomásulvétele alapján folytathatja a tagsági jogviszonyt, vagy szüntetheti meg azt.

8.§.

A Társaság tagjai kötelesek az Alapszabály rendelkezéseit, valamint a Közgyűlés határozatait megtartani és a Társaság célkitűzéseit előmozdítani. Kötelesek a megállapított tapsági díjat rendszeresen fizetni.

A TÁRSASÁG VEZETŐ SZERVEI

9.§.

A Társaság szervei: Közgyűlés, Elnökség, Felügyelőbizottság.

KÖZGYŰLÉS

10.§.

/1/ A Társaság Ptk. szerinti döntéshozó szerve a Közgyűlés, mely a tagok összességéből áll.

/2/ A Közgyűlés hatásköre:

• megállapítja, illetve módosítja a Társaság Alapszabályát;
• megvitatja a Társaság elmúlt időszakban végzett munkájáról szóló beszámolókat és meghatározza a következő időszak legfontosabb feladatait;
• megtárgyalja a Társaság évi költségvetését és zárszámadását;
• megválasztja az Elnökség és a Felügyelő bizottság tagjait;
• dönt az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjának visszahívásáról, díjazásáról;
• az Elnökség évi beszámolójának elfogadása;
• a Társaság megszűnésének kimondása;
• az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása;
• a jelenlegi és korábbi társasági tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más társasági szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
• a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Társasággal munkaviszonyban áll;
• a végelszámoló kijelölése;
• dönt a tag kizárásáról;
• a fizetendő éves tagdíj mértékének megállapítása;
• a Társaság tagjára kötelező határozatok meghozatala;
• a Társaság más egyesülettel történő egyesülésének, más egyesületbe való beolvadásának, más egyesületnek a Társaságba történő beolvadással való befogadásának kimondása;
• a Társaság céljának módosítása;
• döntés gazdasági társaság alapításáról;
• döntés könyvvizsgáló választásáról, amennyiben ezt a Közgyűlés szükségesnek tartja és/vagy jogszabály alapján kötelező, illetőleg visszahívásáról, lemondásának elfogadásáról;
• mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, vagy amelyeket a saját hatáskörébe von.

/3/ A Társaság választott szervei a Közgyűlésnek felelősséggel tartoznak.

11.§.

/1/ A Közgyűlés ülése rendes vagy rendkívüli. Rendes Közgyűlést évenként a tárgyévet követő május 30-ig kell megtartani, Elnökség- választó Közgyűlést, a mandátumának változása alapján ötévente kell tartani.

/2/ A Közgyűlés ülésezései nyilvánosak. A Közgyűlésen részt vehetnek:

• tagok;
• Elnökség;
• Elnökség által meghívottak;
• az Alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek (ifjúsági, pártoló, tiszteletbeli tagok).

/3/ Személyi kérdésekben a Közgyűlés titkosan dönt.

/4/ Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

• a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
• a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
• a Társaság céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.

/5/ Az Elnökség rendkívüli Közgyűlést szükség esetén bármikor összehívhat. A Társaság tagjai egyharmadának írásbeli kívánságára pedig 30 napon belül rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.

/6/ Az 1. pontban megjelölt éves egyszeri kötelező rendes közgyűlésen kívül lehetőség nyílik a Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről közgyűlésen kívül is határozatot hozni. Ebben az esetben az alábbi szabályok alkalmazandóak:

6.1. Az Elnökség a közgyűlésen kívüli határozathozatalt a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi úgy, hogy az erre vonatkozó felhívást legalább az Elnökség elnöke és két tagja írja alá. A megküldés történhet e-mailben is, a tag Társaságnak bejelentett képviselője e-mail címére is.

6.2. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére a felhívásban rögzítettek szerint.

6.3. A Közgyűlésen kívüli határozathozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne Közgyűlés tartása esetén. A határozat elfogadására a Közgyűlésen hozott határozatokra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

6.4. Ha bármely tag a Közgyűlés megtartását kívánja, a Közgyűlést az Elnökségnek össze kell hívnia.

6.5. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

12.§.

/1/ A Közgyűlést az Elnökség hívja össze, a tagoknak a Közgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően küldött írásbeli, a Közgyűlés napirendi pontjait tartalmazó Meghívóval. A Közgyűlésen a Társaság minden tagja részt vehet.

/2/ A meghívót igazolható módon kézbesíteni kell a tagoknak (postai úton ajánlott küldeményként vagy személyes kézbesítéssel vagy futárral vagy  e-mail-en). E-mail esetében meg kell győződni arról, hogy a küldemény megérkezett.

A meghívónak tartalmaznia kell

• a Társaság nevét és székhelyét;
• az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
• az ülés napirendjét.

/3/ A napirendet a Meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

/4/ Érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben lehet hozni, amelyek a Közgyűlés napirendjén szerepelnek, kivéve azt az esetet, amikor a Közgyűlésen minden tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul a napirend megtárgyalásához.

/5/ A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagoknak több mint a fele jelen van.

/6/ Amennyiben a szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelentek létszáma miatt nem határozatképes, a megismételt Közgyűlést 15 perccel később, változatlan helyszínnel és időponttal az Elnökség ismételten összehívja. A megismételt Közgyűlés a Meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat a Meghívóban előre tájékoztatta.

/7/ Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

/8/ A /7/ pontban foglalt eset körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott Közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a Közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.

/9/ A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza, kivéve a jogszabály által meghatározott ügyköröket. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt. Minden tagnap egy szavazata van.

/10/ A Társaság Alapszabályának módosításához, a Társaság egyesüléséhez és a szétválásához a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

/11/ A Társaság céljának módosításához és a Társaság megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

/12/ Az Elnökség a tagnak – kérelmére – köteles felvilágosítást adni a Közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan.

/13/ A közgyűlési Meghívó elküldésétől számított 5 napon belül a tagok és a Társaság szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

/14/ Az Elnökség dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

/15/ A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ív készül, amelyen fel kell tüntetni a tag nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

/16/ A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlés helyét és időpontját, napirendi pontokat, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását és nevét, az elhangzottakat, a döntések tartalmát, idejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

/17/ A határozatok meghozatalát követően a levezető elnök azonnal szóban kihirdeti a határozatokat a Közgyűlés előtt. A közgyűlési határozatokat továbbá az érintettekkel igazolható módon is (így pl. postai ajánlott küldeményként, személyes kézbesítéssel, futár útján vagy e-mail-en keresztül) közölni szükséges.

ELNÖKSÉG

13.§.

/1/ Az Elnökség tagjai: Elnök, Főtitkár, 3 Alelnök, Titkár, Pénztáros, Jegyző.

/2/ Két Közgyűlés között a Társaság vezetését az Elnökség látja el. Ezen a tiszteletbeli elnökségi tag (past president) tanácskozási joggal részt vehet.

/3/ Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen a Társasággal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Társaság tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni, ügyvezetési tevékenységét a Társaság érdekének megfelelően köteles ellátni.

/4/ Az Elnökség évente legalább kétszer ülésezik, üléseit az Elnök hívja össze, az ülés időpontját legalább 15 nappal megelőzően küldött írásbeli, a napirendi pontokat is tartalmazó Meghívóval. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. Az ülésen az Elnökség tagjai vesznek részt, a határozatokat egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozzák. Szavazategyenlőség esetén az ülés Elnökének szavazata dönt. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

/5/ Az Elnökség a jogszabályban meghatározott feladatköröket látja el, valamint jelen Alapszabály 14.§ 8. pontjában meghatározott feladatköröket látja el.

ELNÖKSÉG ÉS TISZTSÉGVISELŐK

14.§.

/1/ A legalább 3 (három) tagból álló Elnökséget a Közgyűlés választja 5 (öt) tagjainak képviselői közül.

/2/ Elnökségi taggá az a személy választható, akivel szemben nem állnak fenn a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi és kizáró okok

/3/ Az elnökség tagjai  újraválaszthatóak.

/4/ Az elnökségi tagság megszűnik:

• határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
• megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
• visszahívással;
• lemondással;
• az elnökségi tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
• az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
• az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

/5/ Az elnökség tagjai maguk közül Elnököt, valamint Elnökhelyettest választanak, aki az Elnök távollétében ellátja annak helyettesítését.

/6/ Az Elnökség a Szervezeti és Működési Szabályzatot saját hatáskörben állapítja meg, de azt a Társaság Közgyűlése hagyja jóvá.

/7/ Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha az Elnökség tagjainak száma 3 (három) fő alá csökken.

/8/ Az Elnökség

• irányítja a Társaság tevékenységét a két Közgyűlés között, és mindazon kérdések tekintetében eljár, melyeket jelen Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem utal;
• irányítja és felügyeli a Társaság gazdálkodását;
• munkáltatói és utasítási jogokat gyakorol a Társasággal munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban álló személyek felett;
• összehívja a Közgyűlést;
• biztosítja a Társaság alapítási céljának megfelelő folyamatos működést;
• végrehajtja a Közgyűlés határozatait;
• dönt nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásról;
• dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

/9/ A Társaság Elnöksége szükség szerint, de legalább félévente egy alkalommal ülést tart. Az elnökségi üléseket az Elnök hívja össze azzal, hogy a megválasztást követő első elnökségi ülést, ha az Elnök ismételten meg lett választva, akkor ő, egyéb esetben bármely megválasztott elnökségi tag összehívhatja. A Társaság elnökségi üléseire az egyes napirendi pontok megvitatásához a Társaság Elnöksége tanácskozási joggal a tagok és az illetékes főhatóságok, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatja.

/10/ Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

/11/ Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados szótöbbség szükséges a következő határozatok meghozatalához:

• a Szervezeti Működési Szabályzat elfogadása és módosítása, melyet a Közgyűlés hagy jóvá;
• Titkárság felállítása
• ügyvezető választása esetén e személy megbízása és a megbízás visszavonása.

/12/ Az Elnökség megválasztott tagjai feladatukat civil munkában végzik.

/13/ Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet elnökségi tag az a személy sem, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

/14/ Az Elnökség jogosult két elnökségi ülés között ülésen kívül is határozatot hozni. Ebben az esetben az alábbi szabályok alkalmazandóak:

14.1. Az Elnökség Elnöke az elnökségi ülésen kívüli határozathozatalt a határozat tervezetének az elnökségi tagok részére történő megküldésével – amely történhet az elnökségi tagok e-mail címére történő küldéssel is – kezdeményezi, megjelölve a szavazatok megküldésének a határidejét is.

14.2. A határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő elnökségi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne Elnökségi ülés tartása esetén. A határozat elfogadására az elnökségi ülésen hozott határozatokra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

14.3. Ha bármely tag az Elnökségi ülés megtartását kívánja, azt az Elnöknek össze kell hívnia.

14.4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 1 napon belül – ha valamennyi elnökségi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 1 napon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő vége, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének az időpontja.

/15/ Az Elnök hatásköre: képviseli a Társaságot, vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit.

/16/ A Főtitkár a Társaság operatív munkáját vezeti. Gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról. Az Elnököt akadályoztatása esetén a Főtitkár helyettesíti.

/17/ A három Alelnök a nyelvészet, a foniátria és a logopédia szakterületének érdekeit képviselik.

/18/ A Titkár a Főtitkár irányításával a Társaság operatív teendőit látja el.

/19/ A Jegyző a Közgyűlésen és az Elnökség ülésein vezeti a jegyzőkönyvet.

/20/ Tiszteletbeli elnökségi (past president) az Elnökség tanácsadója.

/21/ A Pénztáros kezeli a pénztárat, gondoskodik a bevételek és a kiadások teljesítéséről, vezeti a pénztárkönyvet.

FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

15.§.

/1/ A Felügyelőbizottság ellenőrzi, hogy a Társaság működése megfelel-e a jogszabályoknak, az Alapszabálynak és a belső szabályzatoknak. A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés 5 évre választja.

/2/ A Felügyelőbizottságnak elnöke és 2 tagja van, akik nem tagjai az Elnökségnek.

/3/ A Felügyelőbizottság feladatai: a Társaság, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a társasági határozatok végrehajtásának, betartásának, pénzgazdálkodásának ellenőrzése és arról a Közgyűlésnek jelentés készítése. Köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlés ülésén ismertetni. A Társaság működésével és gazdálkodásával kapcsolatban jogosult a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Társaság munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni, továbbá a Társaság könyveibe és irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni.

/4/ A Felügyelőbizottság az ügyrendjét saját maga állapítja meg, melyet a Közgyűlés hagy jóvá.

/5/ A Felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

/6/ A Felügyelőbizottság tagja a Felügyelőbizottság munkájában személyesen vesznek részt.

/7/ A Felügyelőbizottság tagjai az Elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

/8/ A Felügyelőbizottság tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben.

/9/ A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Elnökség elnökéhez intézi.

/10/ A felügyelőbizottság tagjai a Közgyűlés (kivéve a Társaság rendes tagjai), illetve az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

/11/ A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

• a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
• a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

/12/ A Közgyűlést vagy az Elnökséget a Felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés és az Elnökség összehívására a Felügyelőbizottság is jogosult.

/13/ Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság haladéktalanul értesíti a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

/14/ A Felügyelőbizottság első tagjai -a Ptk. rendelkezései értelmében:

Név: Molnárné Bogáth Réka

Név: Magyarné Várbíró Zita

Név: Kovács Csilla

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

16.§.

/1/ Határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

• kötelezettség vagy felelősség alól mentesül; vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt;
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

/2/ Nem lehet a Felügyelőbizottság Elnöke vagy tagja az a személy,

• aki a Közgyűlés, illetve az Elnökség Elnöke vagy tagja (ide nem értve a Társaság Közgyűlésének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
• a Társasággal e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
• a Társaság cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági viszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást, illetve
• az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója,

akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn.

HATÁROZATOK ÉS NYILVÁNOSSÁG

17.§.

/1/ A testületi szervek döntéseit az Elnökség nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét.

/2/ Az Elnök gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.

/3/ A testületi szervek döntéseit a Társaság székhelyén elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra.

/4! A Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a Társaság székhelyén előre egyeztetett időpontban.

/5/ A Társaság alakuló ülésének jelenléti íve, valamint a Társaság tagnyilvántartása nem nyilvános.

/6/ A Társaság működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről a Társaság honlapján és hírlevél útján tájékoztatja a nyilvánosságot.

A TÁRSASÁG KÉPVISELETE

18.§

A Társaságot a bíróság, más hatóságok és harmadik személyek előtt a Társaság Elnöksége nevében az Elnökség Elnöke, akadályoztatása esetén a Főtitkár önállóan, illetve bármelyik elnökségi tag egy másik elnökségi taggal együttesen képviseli.

A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA

19. §

/1/ A Társaság a rendes tagjai által befizetett egyszeri belépési díjból, a tagdíjakból, valamint a pártoló tagok befizetéseiből, továbbá egyéb pótlólagos befizetésekből, adományokból gazdálkodik. A Társaság bevételei lehetnek az Ectv.-ben (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben) meghatározott bevételek.

/2/ A tagdíj

2.1. A Társaság fenntartási és működési költségeit a tagok éves tagdíj-befizetéseiből, illetőleg esetleges pótbefizetéseiből fedezi.

2.2. Az éves tagdíjat a tagok az évi rendes Közgyűlés határozata alapján egységesen, évente egy alkalommal, minden év március 31. napjáig kötelesek a Társaság számlájára átutalni vagy annak házipénztárába befizetni.

2.3. A pártoló tagok költségtérítését a Közgyűlés esetenként állapítja meg. Az év közbeni belépésre, illetve kilépésre értelemszerűen vonatkoznak a 2.3. pont rendelkezései.

2.4. Az a tag, mely fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, köteles a késedelem tényleges idejére járó késedelmi kamatot megfizetni.

2.5. Ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére, az abban megjelölt póthatáridőre sem tesz eleget és ez legalább 2 évig fennáll, őt a Közgyűlés a Társaságból kizárhatja.

2.6. A tagok a Társaság által nyújtott szolgáltatások igénybevételére térítésmentesen jogosultak, az egyszeri belépési díj és az éves tagdíj befizetésének kivételével ellenszolgáltatásra nem kötelesek.

2.7. A Társaság tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl – a Társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

/3/ Pótbefizetés

3.1. Az Elnökség meghatározott feladat elvégzésére, cél teljesítésére, illetve a Társaság működésével kapcsolatos kötelezettség fedezetének biztosítása érdekében az összeg meghatározásával és a pótbefizetés szükségességének megindokolásával a tagdíjon felül pótbefizetést kezdeményezhet.

3.2. A kezdeményezésről a Közgyűlés az ülésén vagy ülésen kívül, valamennyi tag írásos nyilatkozatával dönt.

3.3. Pótbefizetés elrendeléséhez a Közgyűlésen résztvevők egyhangú határozata szükséges.

3.4. A tag vagy tagok csoportja meghatározott feladat elvégzésére, cél teljesítésére, illetve a Társaság működésével kapcsolatos kötelezettség fedezésének biztosítása érdekében saját, vagy az Elnökség kezdeményezésére a résztvevők egyhangú döntésével a tagdíjon felül pótbefizetést határozhat el.

3.5. Azokra, akik a pótbefizetést megszavazták, a határozat teljesítése kötelező.

3.6. A pótbefizetés összegét a 3.3. szerinti elrendeléstől vagy a 3.4. szerinti elhatározástól számított 15 napon belül kell a Társaság számlájára átutalni vagy annak házipénztárába befizetni.

/4/ Önkéntes díjfizetés

4.1. A szervezet, mely nem tagja a Társaságnak, de csatlakozik a Társaság munkájához, a meghatározott cél vagy feladat fedezésére eseti tagdíj jelleggel önként meghatározott összegű díj befizetését vállalhatja.

/5/ Adomány

A Társaság az Ectv.-ben meghatározott pénzbeli és nem pénzbeli adományt fogadhat el mind tagjaitól, mind pártoló tagjaitól, mind harmadik személyektől, amelyet a céljai megvalósítása érdekében használ fel.

A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

20.§.

/1/ A Társaság megszűnik,

• ha megszűnését szavazati joggal rendelkező tagok 3/4 szótöbbséggel mondják ki;
• ha más egyesülettel egyesül vagy egyesületekre válik szét;
• ha a bíróság feloszlatja, megszünteti vagy megszűnését megállapítja;
• a Társaság tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

/2/ A Társaság más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

/3/ A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a Társaság jogutód nélkül megszűnik, ha a Társaság megvalósította célját vagy a Társaság céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy a Társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a jogszabályban meghatározott minimális főt, különös tekintettel az Ectv. Társaság esetében irányadó rendelkezéseire.

/4/ A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott, a Társaság céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

21.§.

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a többi, vonatkozó hatályos jogszabály az irányadó.

Jelen Alapszabály a Társaság – mint az 1933-ban létesült Fonetikai Társaság jogutódja – 1966. évi alakuló Közgyűlésén elfogadott, és többször módosított Alapszabályának (legutóbbi módosítás: 2018. július 16. – a Társaság 2018. július 16-i Közgyűlésén elfogadottaknak megfelelően – a módosítások korrektúrával jelölve), módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata.

Kelt: Budapesten, 2018. július 16. napján.

Dr. Juhász Ágnes

A Társaság Elnöke

Záradék:

Alulírott, mint a Társaság Elnöke jelen záradék aláírásával igazolom, hogy jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály 2018. július 16. napján hatályos tartalmának.

Kelt: Budapesten, 2018. július 16. napján.

Dr. Juhász Ágnes

Elnök

Ellenjegyzem:

Kelt: Budapesten, 2018. július 16. napján.

Dr. Farkas Yvette

ügyvéd